1970-ben, mielőtt az ünneplés a 700. évfordulója megadásának jogosultságot magyar uralkodók V. István, kilépett a kezdeményezésére önkormányzati hatóságok gondoltak az a követelmény, hogy hozzanak létre a címer. A tartalom a címer került elő a legrégebbi Lubicka tömítést a 14. században található az Állami Területi Levéltár, Lőcsén. Erb falu Lubica képez kék pajzs arany padon ülő, koronás arany, ezüst borítású Szűz Mária a gyermek kíséretében három heraldikai jobb és bal négy arany csillag. 
A Herb közösséget 1970. május 21-én hagyták jóvá és alkalmazták.

Oklevélben 1251-ben \"Lubicha\" néven említik először. 1268-ban \"Lewcitza\", 1271-ben \"Leybicz\", 1294-ben \"Lybicha\" alakban említik. A szláv őslakosság mellé a tatárjárás után szászokat telepítettek, akik ellentétbe kerültek a szlávokkal. A válságot 1271-ben V. Istvánnak kellett elsimítani. Ekkor városi jogokat kapott, majd 1364-ben jogosult lett hetipiac tartására is. 1412 és 1772 között zálogként Lengyelországhoz tartozott. A középkorban nagy szövőműhelyekkel rendelkező gazdag város volt. 1535-től országos vásárt is tarthatott, majd 1656-tól már három országos vására volt. fejlett volt a kézművesség, híresek voltak posztógyártói, takácsai és szűcsmesterei. Evangélikus iskolája a 16. század második felében létesült. 1710–11-ben pestisjárvány pusztított. 1778 és 1876 között közigazgatásilag a 16 szepesi városhoz tartozott. 1828-ban 2380 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, kézművességből éltek.